Egy kis számotvetés, egyesületünkből két tag kilépett. Az indoklás?...jó kérdés! Ez mostanáig mások és számomra is érthetetlen és értelmetlen. Úgy érzem meghoztak egy döntést és nem lehetett ezen észérvekkel változtatni.
De ez már a múlt nekünk előre kell nézni és haladni tovább a néha nehezebb, időnként pedig könnyebb úton a közös cél elérése érdekében.
MI töretlenül indulunk tovább ezek után is, és képesek vagyunk/voltunk talpra állni. Rengeteg elképzelésünk van a"hogyan továbbról" és hát arany igazság, ha egy kapu bezárul, nyílik helyette másik. Én is így érzem most és tudom nem vesztettünk semmit, maximum tapasztalatot nyertünk!
én veszteségnek is érzem... :( de ami nem megy, és AKIVEL nem megy, azt nem kell erőltetni.... ha másban nem, legalább ebben egyet értettünk mindannyian.
VálaszTörlésNem úgy értettem, hogy negatív élmény ami a munkánkban gátolna vagy a céljainkban...más kérdés, hogy két barátot vesztettünk el, mert én úgy tekintettem rájuk még, ha ők ezt csupán szakmai kapcsolatnak ítélték is meg!
VálaszTörlés