2011. december 31., szombat

Az év utolsó bejegyzése

A múlt évvégi bejegyzéshez képest, most úgy döntöttem az idei számvetést nem hosszú bejegyzéssel teszem meg, hanem beszéljenek inkább helyettem azok a csodálatos képek amik híven tükrözik, hogy ismét egy mozgalmas és sikeres évet tudhatunk magunk mögött. Idő hiányában nem minden programról sikerült képet keresnem, de a legtöbb itt van.
Ezúton szeretnék kívánni minden kedves Olvasónknak eredményes, sikerekben gazdag boldog újévet!








Megismerkedtünk leendő csoportunkkal.









Fanni záróvizsgája Zircen.



Benne voltunk a Kutya szövetség áprilisi számában is.
Új barátaink és munkatársaink.

Sonja 1 éves lett.
az új ház...

I. Gyerekbakancsos kutyamancsos gyalogtúra, Ózd-Három kereszt

"Mozdulj Heves!" Szabadidőfesztivál, Felsőtárkány
Az első saját konferenciánk: "Terápiás kutyák az emberekért!"

Megkezdtük munkánkat a kórház gyerekosztályán is.

Fanncsa ivartalanítása
Esélynap, Salgótarján majd Eger

Megismerkedtünk az agilityvel.

XIV. Utcaszínházi Zenei Napok - A Bárka Színpad kulturális rendezvénye Ózdon.
Csapatépítő tréning és képzések-Felsőtárkány
CAC Kutyakiállítás, Ózd

Eger Ünnepe

Új helyszín a kórház pszichiátriai osztályán


Megkezdtük Sonjával a csoportban zajló gyakorlást.
Hospice világnapi rendezvény

Egészségnap a Kossuth Zsuzsában

Vizsgapróba
Mikulásünnepségek
Temperamentum vizsga december 17
Záróvizsga december 29
...és az év utolsó kirándulása

2011. december 30., péntek

Egy álom megvalósult!

december 29, 10 óra, arló:
átléptük a befogad-lak családi napközi küszöbét és némi titkolt izgatottsággal vártuk a terápiás záróvizsgánkat. Mint már korábban írtam hárman vizsgáztunk Botond-Niki, Luca-Sanyi és mi, de aztán kiderült, hogy a Zöld Zebrás Audrey-Szilvi páros is velünk volt. Vizsgáztatóink Belényi Bea és Illés Anita voltak. Megérkezésükkor kezdtem csak érezni némi izgalmat és szorongást, mivel mi kezdtünk gyorsan össze kellett magamat szedni, de mihelyst a szobába léptem és ránéztem a sok kis mosolygós arcocskára és Sonja apró csóválására egyből fellélegeztem és tudtam minden rendben lesz. Minden rutinosan és természetesen ment, sikerült el is felejtenem, hogy figyelnek minket. Szerencsére Sonja sem érzékelt semmit és gyönyörűen dolgozott....SIKERÜLT!!! Hihetetlen számomra ez, hogy immár két terápiás kutyám van, emlékszem mikor elhoztam a pici kutyát sokan mondták, hogy nagy hülyeség és rossz döntés egy kiskutyát a félkész kutya mellé elhozni. Általában hallgatok azokra az emberekre, akik többet értenek ahhoz a dologhoz amiben épp döntést készülök hozni, de tudtam, hogy most nem szabad másokra hallgatnom, csakis a saját megérzésemre. Talán ez is megerősített abban, hogy bizonyítanom kell! És bizonyítottam...levizsgáztattam Fannit február 2.-án majd teljes magabiztossággal vágtam bele Sonja célirányos képzésébe és akárcsak Fanninál röpke 10 hónap alatt felkészültünk a vizsgára. Mondhatom azt, hogy valamelyest könnyű dolgom volt, hiszen Sonja nálam biztos alapokat kapott és 1 éves koráig igazi kölyök kutya volt nem erőltettem semmit, csak a kialakított szabályokat vártam el tőle. Fanni mentett kutya, így néha bizonytalanságot még mindig érzek rajta, ami erre vezethető vissza. Sonja pedig az utóbbi 10 hónapban kinyílt, mint egy bimbós virág a szemem előtt, minden gyakorlás egy csoda volt vele, napról napra vetkőztük le a hibákat összecsiszolódtunk és rendkívül megerősödött a kapcsolat kettőnk között. Nagyon büszke vagyok rád kiskutyám, de legjobban annak örülök, hogy megtaláltam a közös álmunkat/célt, ami most valóra vált és jöhet ez a csodálatos munka ahol már mások is megtudhatják, mit is jelent a feltétel nélküli igaz szeretet!


2011. december 28., szerda

Tizenkettő

Már csak 12 óra választ el a terápiás vizsga második fordulójáig. Sonja alszik...én nem, de egyikőnk sem izgul csak valahogy az álommanó engem elkerül.:D 11-kor kezdünk, 10-kor van gyülekező és mi kezdünk Sonjával, mert Boti és Luca vizsgáján én leszek a 3. vizsgáztató. Ma is gyakoroltunk még egy utolsót, ez volt a 3. kötelező gyakorlásunk abban a csoportban ahol vizsgázunk. Nagyon jófejek a gyerekek és szeretik Sonját, ő pedig egészen biztos, hogy viszont őket...nagy baj nem lehet! ;) Köszöntésnél rendszeresen nem áll meg 2 pacsinál, mindenkinek nyom egy grátiszt helló-t .:D És a foglalkozás megkezdésétől folyamatosan heves farokcsóválva les, hogy "mi lesz a feladat?!" mindennek örül...ezek tudatában várom a holnapi napot, azt a napot amivel talán egy fejezet lezárul és egy új elkezdődik. 2011, sokat adtál már!

2011. december 25., vasárnap

2011. december 20., kedd

RÉV-be értünk...

Kicsit távolról indítok, de hát ez is hozzá tartozik.
Két nappal a vizsga előtt Sonja úgy döntött, hogy a nyitott táposzsákot meglátogatja és degeszre eszi magát, annyira, hogy a 24 kilós kutyám a megivott vízmennyiséggel együtt 29 kiló körül mozgott...mondanom sem kell mennyire ideges voltam. Este természetesen nem kapott enni, de ha adtam volna sem hiszem, hogy evett volna, ugyanis elé szórtam pár db virslit és tápot a dummyból, de még azokra is csak fintorgott..Így jöhetett a jól megtervezett lemozgatás, hogy a vizsgára visszanyerje motiválhatóságát.
A másik dolog, hogy a vizsga előtt egy nappal kiderült, hogy nincs vizsgahelyszínünk, gyors szervezkedés, egy kis agybaj után hála a csapatszellemnek lett egy új tökéletes helyszínünk. Mégpedig nem más mint a Főegyházmegyi Karitász Központ
RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat (3300 Eger, Kolozsvári u. 49.).
A vizsgára pedig, hát teljesen időben érkeztünk.:)) Riportot is adtam és teljesen szét voltam peregve mire ideért a vizsgabizottság. :D Fura volt, hogy ezen a vizsgán szinte minden szerepben voltam:vizsgázó, vizsgáztató, segítő és szervező is. :D Izgultam az összes ebért, hiszen a mieinket én teszteltem le, hogy majd alkalmasak lesznek erre a munkára. Hát az ő sikerük engem is igazol ;) De leginkább az én törpém miatt izgultam, bár nagyon bíztam benne. Amíg el nem kezdődött a vizsgánk addig nem izgultam, de mikor kiléptem a betonra, na akkor elöntött a forróság és a hideg felváltva. :D Végül minden feladatra egy kivételével jól megfeleltet kaptunk kivétel pedig az engedelmes, ahol a lefekvés idegennel nem akart összejönni. Teszem hozzá a vizsga elég esős időben zajlott, de ez az én maximalizmusomnak semmit sem jelent és Sonjának sem kellett volna...
Tőlünk 5 páros vizsgázott és mindenki jól megfelelt minősítést kapott. Büszke vagyok rátok: Gina-Cloe, Niki-Botond, Anna-Zahira és Sanyi-Luca!!! És nem utolsó sorban KÖSZÖNÖM SONJA!!!
És, hogy teljes legyen ez az év 29.-én pedig sort kerítünk a második fordulóra is. Így remélem elmondhatom, hogy ez az év két terápiás kutyát ad nekem...(másfél már stimmel):))

2011. december 14., szerda

Nescafe 3in1 effekt

Kérnénk minden kedves olvasónkat, hogy támogassák egyesületünket 1 like-al, hogy megnyerjük a pályázatot! Most van a lehető legnagyobb szükségünk erre...

Nem kell mást tenni megnyitjátok a linket és ha facebook profilod van, akkor a kisvideó megnézése után megnyomod a like gombot és ha teheted megosztod az üzenőfaladon!

KÖSZÖNJÜK!!!

2011. december 9., péntek

Itt tartunk

És mert ígértem a jelenlegi állapotot apport szinten, most pótolom ezt:

1 hét van a vizsgáig és ami furcsa, hogy egyenlőre nem izgulok bízok magunkban bízok a kutyámban(végre). Az ilyen és ehhez hasonló pillanatok alkalmával újra és újra beleszeretek és akármi is történne ott én már most nagyon büszke és elégedett gazdi vagyok. Hihetetlen fejlődésen ment keresztül és nagyon várom a vizsgát, hogy ezt be is tudjuk bizonyítani.
Tegnap 2. alkalommal voltunk a Befogadlak családi napköziben, ahol is majd december 29.-én a második körös vizsgánk is lesz. Eleinte izgultam, hogy hogyan fog majd működni idegennel valós szituációban még a nyári csapatépítő alkalmával az a jó tanácsot kaptuk Beától, hogy próbáljam érdeklődőbbé tenni ez emberek felé. Jelentem ezt az akadályt is leküzdöttük. Olyan figyelmesen és szépen dolgozik a gyerekekkel a Befogadlak-ban és az a farokcsóválás amit mindezek mellé végez...imádom! És aminek a legjobban örülök, hogy valóban élvezi ezek szerint és nem csak az én álmomat erőszakolom rá.