Uncsitesó:))

Ma nézegettem a képeket és találtam valamit ami nagyon megdöbbentett. Félemetes hasonlóság ugyanakkor tündériek!:D

Sonja itt 3 hónapos Pamcsi pedig 4 hónapos.

Mindennapok

Hát az eddigi napok eseményét nem mondanám unalmasnak, hisz minden napra kijutott valami és nem unatkoztunk. Bár az ebzetek nagyon nehezen viselik a meleget. Ezért napok óta kint van a kis kádjuk, hogy hűtsék magukat. Még a cicák is kipróbálták...vagy talán ügyetlenek voltak?!:D

Leonak is kijárt a hűsölésből és megfürdettem.

És felavattam a furminátorunkat. Iszonyat jó ez a szerkezet Leoból rengeteg szőr jött ki és még a fürdés előtt is fényessé tette a bundáját. Angliából jött és nagyon gyorsan itt volt hál' istennek, már tényleg megváltás volt a kutyiknak is! (Köszi Nikol és Lilla :*)

Szerdán Egerben képződtünk.

Nagy sajnálatomra a volán egy gazdival csak egy kutyit enged fel a buszra így most választanom kellet.:( Sonjára már rá félt a tanulás így ő volt soron. Természetesen itthon is tanulunk, de nagyon fontos, hogy jól szocializált kutyám legyen így inger gazdagabb környezetben is javára válhat a tanulás és persze a kutyabarátok. A társaságban volt egy korosztályban közel álló ebecske is Fedor a golden retriever kanocska. Fedor 4 hónapos és teljesen ellentéte Sonjának, sokkal talpraesettebb és rendkívül domináns kutyus. Igazi pasi, míg Sonja sokkal finomabb és érzékenyebb. Az érdeklődés a 3 kutyától egyszerre már sok volt neki és mindig a pocakját mutogatta nekik. Aztán ha már nem foglalkoztak vele mindig valamilyen módon felhívta magára figyelmet és játékot kezdeményezett. Kétszer sikerült neki, hogy a szívem a torkomban dobogjon, míg itthon a behívással semmi gond nincs ott rendesen a frászt hozta rám. De akkor eszembe jutott, hogy nem szabad bepánikolnom és magabiztosnak kell lennem. És sikerült, beletelt egy kis időbe, de visszajött. A "nemet" ott is szépen felfogta, mert rögtön rám nézett, de akkor inkább másik irányba ment. Ezen még dolgoznunk kell, de nem vagyok elkeseredve, mert magától jött vissza és nem kellett az egész Érsekkertet átrohanni érte. Ez volt az első alkalom, hogy kint voltunk póráz nélkül idegen környezetben amióta megkapta az oltásait. Szépen dolgozott gyakoroltuk a szemkontaktust és a láb mellett követést valamint az idegen tárgyakhoz való szoktatást. Mindkét kölyök nagyon jól vizsgázott. Amikor feladatban volt a behívás másodszorra gyönyörűen szaladt hozzám.

Másnap osztálytársamat Petrát látogattam meg most már Fannival. Petra a segítségemet kérte, hogy neveljük meg együtt rakoncátlan labradorját Will-t és kutyálkodjunk együtt. Sokáig gondolkodtam melyik kutyát vigyem, mert Sonjanak jó lett volna a kutyázás, de nem ismertem a jellemét és inkább Fannit vittem. Aki talán jobb hatással lehet rá. Will 5 hónapos gyönyörű fekete labrador kan igazán domináns és temperamentumos kutya. Bevált a tervem és úgy érzem használt neki Fanni jelenléte. Igaz izgatottá tette az új kutya jelenléte, de viszonylag hamar kifáradtak. Ugyanakkor egy kölyökről van szó és nem vártam teljes nyugalmat. Ezután Petrával belefogtunk az okításba, ugyanis szeret elkóricálni és kiszaladni a nyitott kapun. A

"maradot" gyakoroltuk és tanácsoltam a klikker módszert illetve a jutalomfalatokat. Kb. 15-20 percig gyakoroltunk és a kapu végig nyitva volt, de Will-t ez már a végére egyáltalán nem érdekelte. Petra anyukája azt mondta olyan vagyok, mint a Szuperdadus csak épp én a kutyanevelésben próbálok tanácsot adni. Ennél nagyobb dicséretet talán nem is kaphattam volna. Sokat tanultam már én is a kutyáimon keresztül és még nagyon sok van hátra, de akkor ott úgy éreztem képes leszek rá. Az ilyen pillanatokért érdemes ezt csinálni és imádom a kutyáimat érte. Tudom lesznek még nehéz időszakok, de nem fogom feladni, hisz ez a mindenem.

Hazaérve bealudtak a kutyák. Néhány variáció az alvásra:

Barátok

Ma bent jártunk Egerben, hisz megkaptuk 3. oltásunkat. A buszozást nagyon jól tűri Sonja, szépen lefekszik a lábam alatt. Nagyon ígéretes a viselkedése, reméljük továbbra is megcsillogtatja majd tudását a későbbiek folyamán. Hazafelé kicsit beugrottunk barátkozni Meliékhez. Sonja eleinte minden kutyával óvatos és inkább úgy viselkedik mintha ott sem lenne, de ez csak pár pillanat és hamar feloldódik aztán már fel is fedezi az új környezetét és kezdőthet a játék az új baráttal.

Csengének is nagyon tetszett a"szép kiskutya":) Meg is sétáltatták egymást.Hazafelé már nagyon elfáradt, végig aludt.

Képzések a nagy melegben

Kicsit lemaradtam, az írásban, pedig történtek az események szépen...:)

Ez idő alatt sokat gyakoroltunk Fannival és Sonjával odafigyelve arra, hogy a mindennapi képzés ne maradjon el. Imádok velük lenni. Nagyon jó érzés tanítani és ugyanakkor tanulni is egyszerre.

Szépen növögetünk is már, hamarosan 12 hetesek leszünk. Erősödnek a foltjai, ami nagyon tetszik. Eleinte furcsáltam, hogy nagyon világos, de már látom a változásokat és nem akarom elszólni magam, de talán pont olyan színe lesz amilyet én szeretek.(Jupíí:DD)

Túl vagyunk már az első fürdésen amit élveztünk is, csak türelmetlenek voltunk sokáig a kádban állni. Ennek nagyon örültem, mert talán benne meg lesz az a vízszeretet ami a másik két kutyámból hiányzik. Bár Leo szeret úszkálni, vele ritkábban tudok vízpartra eljutni.

A héten bementünk Fannival is közös képzésre Egerbe, ami most nagyon jól esett.

(Máskor is, de most különösen...)

Először egy kávézóba ültünk le beszélgetni, ami igazán jól sikerült, hisz mi is jól éreztük magunkat, a kutyák is türelmesen elfeküdtek az asztal alatt és a kávézóban dolgozók is szimpatizáltak a kutyákkal és nem "néztek ki" minket.

A nap másik felében intenzívebben képeztünk. Gyakoroltuk a helyben maradást (akkor is ha a gazdit éppen nem látták), a tárgy hozatalt, illetve a hirtelen mozdulathoz vagy zajokhoz való szoktatást. Mindezt forgalmas helyen zavaró tényezők mellett. Ugyanakkor volt egy kis engedelmes is, amit vagy a gazdival vagy idegennel kellett végrehajtani, hiszen egy terápiás kutyánál nagyon fontos, hogy ne csak a gazdának engedelmeskedjen.

A komoly dolgok után azért természetesen jöhetett a jól megérdemelt játék is a kutyáknak az Érsekkertben. Volt is aztán nagy örömködés:

Ma a nagy melegre való tekintettel kicsit lazábbra vettem a tanulást, hisz fullasztó meleg volt. Szegény ebek nem tudták, hogy melyik oldal a hűvösebb és ide-oda járkáltak árnyékot keresve. Így aztán kitaláltam, hogy pancsoljunk egy kicsit!!!:D Kihoztam a kiskádjukat és teleengedtem vízzel. Mint azt sejtettem is Fanni érdeklődését annyira nem keltette fel, egyszer belelépett aztán "köszönöm" ennyi volt, de Sonja élvezte, hogy a játékait a vízből kell kihalászni.

Aztán eszembe jutott, hogy jó alkalom lenne (mégse hagyjuk el teljes mértékben a mai képzést) kicsit játékos formában ugyan, hogy Sonja ne is tanulásnak vegye az apportozásra álltunk rá. Ami egész jól sikerült, bár néha a hívásomra még labda, kötél stb.. nélkül tért vissza, de az esetek nagy részében dicsekedve szalad hozzám, hogy neki milyen szép játéka van.

Nagyot hancúroztak Fannival is, hogy ki szerezze meg hamarabb a labdát, amit a nagy játék közepette valahogy el is felejtettek már nem is volt annyira érdekes, csak egymással törődtek és a labda mindig hozzám került.:)))

Egy kis hűsítő gyümölcsöt is kaptak:

Egy nap a trióval...

Ma végre mindenkivel lehettem egy kicsit.

Meglátogattam mamámat akinél a másik vizslám Leo, a fiú van. Róla még nem volt módom mesélni, ezért most ezt megteszem.

Régi nagy álmom volt egy magyar vizsla, ezért szüleim unszolására és megígérve, hogy segítek a gondozásában végre megengedték. Így történt tehát, hogy 14 évesen egyik nagyon jó ismerősünk kutyusának a kölykeiből választhattam egyet. A szülők törzskönyves aktívan vadászó kutyák, amit a mai napig érzek Leon. Imád a bokrokban vagy a magas fűben fácán után kajtatni és teszem hozzá nagyon jó érzékkel, hisz gyönyörű a vadmegállása. Az alom 2004 március 9.-én született. Egy hetesen meg is látogattam őket és nem bírtam betelni a kis vörös szépségek láttán.:) Mancsi nagyon jó anyuka volt, óvón és féltve nézte a picik apró lépteit. Alig vártam, hogy elteljen a 8 hét és jöhessen a picúr haza, ez idő alatt még kétszer látogattam meg őket és 4 hetesen eldöntöttem, hogy a legsötétebb kiskutyát szeretném! 8hetesen el is hoztuk... sajnos 1 hét múlva parvos lett, ami a pici és törékeny kiskutyát nagyon megviselte. 1 hétig alig aludtam, minden percem vele töltöttem fecskendőből adtam neki a folyadékot, hogy ki ne száradjon. És a kis harcos túlélte!!! Azóta, ha időm engedte a tanulás mellett mindig vele voltam. Járjuk az erdőt, mezőt...kirándulunk. Vannak hibái be kell látnom, elég erős jellem, hebrencs...egy igazi vizsla!

De én úgy szeretem amilyen: az én csacska Lapátfülü Lusta Lókötőm!

Azért ma egy kicsit vele is gyakoroltam és játszottunk:

A nap többi részében Fannival és Sonjával szorgoskodtunk. Lelkesen gyakorlok mind a két kutyával és felemelő érzés, ahogy rám néz két meleg barna hűséges kutya tekintet.

Nem akarom túlzásba vinni és ha már egy dolgot felépítettem szépen akkor haladok tovább! (Köszi Nikol!!!) Az alapokkal kezdem ül, fekszik, láb mellett követés és pacsi. Mindezekhez a klikker módszert használom ami eddig alkalmasnak bizonyult és szívesen tanulnak kutyáim ezáltal.

A mai képzés képekben:

Ül:

Fekszik:

Láb mellett követés:

Pacsi: