Meglátogattam mamámat akinél a másik vizslám Leo, a fiú van. Róla még nem volt módom mesélni, ezért most ezt megteszem.
Régi nagy álmom volt egy magyar vizsla, ezért szüleim unszolására és megígérve, hogy segítek a gondozásában végre megengedték. Így történt tehát, hogy 14 évesen egyik nagyon jó ismerősünk kutyusának a kölykeiből választhattam egyet. A szülők törzskönyves aktívan vadászó kutyák, amit a mai napig érzek Leon. Imád a bokrokban vagy a magas fűben fácán után kajtatni és teszem hozzá nagyon jó érzékkel, hisz gyönyörű a vadmegállása. Az alom 2004 március 9.-én született. Egy hetesen meg is látogattam őket és nem bírtam betelni a kis vörös szépségek láttán.:) Mancsi nagyon jó anyuka volt, óvón és féltve nézte a picik apró lépteit. Alig vártam, hogy elteljen a 8 hét és jöhessen a picúr haza, ez idő alatt még kétszer látogattam meg őket és 4 hetesen eldöntöttem, hogy a legsötétebb kiskutyát szeretném! 8hetesen el is hoztuk... sajnos 1 hét múlva parvos lett, ami a pici és törékeny kiskutyát nagyon megviselte. 1 hétig alig aludtam, minden percem vele töltöttem fecskendőből adtam neki a folyadékot, hogy ki ne száradjon. És a kis harcos túlélte!!! Azóta, ha időm engedte a tanulás mellett mindig vele voltam. Járjuk az erdőt, mezőt...kirándulunk. Vannak hibái be kell látnom, elég erős jellem, hebrencs...egy igazi vizsla!
De én úgy szeretem amilyen: az én csacska Lapátfülü Lusta Lókötőm!
Azért ma egy kicsit vele is gyakoroltam és játszottunk:
A nap többi részében Fannival és Sonjával szorgoskodtunk. Lelkesen gyakorlok mind a két kutyával és felemelő érzés, ahogy rám néz két meleg barna hűséges kutya tekintet.
Nem akarom túlzásba vinni és ha már egy dolgot felépítettem szépen akkor haladok tovább! (Köszi Nikol!!!) Az alapokkal kezdem ül, fekszik, láb mellett követés és pacsi. Mindezekhez a klikker módszert használom ami eddig alkalmasnak bizonyult és szívesen tanulnak kutyáim ezáltal.
A mai képzés képekben:
Ül: 
Fekszik: 
Láb mellett követés:
Pacsi: 
én menten elolvadok...... :*
VálaszTörlésleo-ról olyan ritkán esett szó, hogy én már el is feledkeztem róla... :s