2011. szeptember 26., hétfő

Hospice

Van olyan amikor a terápiáskutya felvezető túl közel kerül a terápiás alanyhoz. Hát így jártam most én is...helyes vagy helytelen, de így van. És borzasztóan érintett, hogy elment az egyik beteg a hospice osztályról. :'( Mindig lelkesen várt minket és imádta Fanncsát, olykor még könnybe is lábadt a szeme, hogy legalább valaki látogatja őt...na itt nekem is könnybe lábadt a szemem és gombóc volt a torkomban.
Két szobával odébb egy másik nagyon kedves nénit már múlt pénteken 2x-ra találtunk nagyon gyenge állapotban. Félelmetes, de kb 2-3 hónapja került be az osztályra és minden gondoskodás ellenére a betegség úgy néz ki győzedelmeskedni akar. Nagyon nehéz csinálni, ha nem is akkor ott abban a pillanatban, mert akkor többnyire mindenki mosolyog esetleg beszélget velünk, de később nekem visszagondolni....

2011. szeptember 21., szerda

2011. szeptember 5., hétfő

Társ

Kicsit változtatnék a címen. Igaz csak egy év telt el a blog létrehozása óta, Fanniból terápiás kutya lett, Sonja pedig nagyon jó úton halad, de most nem is erre térnék ki hanem arra, hogy az én kutyákhoz pontosabban a kutyázáshoz fűződő viszonyom és nézetem változott.
Hiszen egy éve még azt a kérdést tettem fel a blog címében, hogy "terápiás kutya vagy házikedvenc?" De nem!!! Terápiás kutya képzés...ám elsősorban Társ!
Ezt az igazi kutyásoknak akik nem csak trendből és hobbiból tartják őket, azoknak nem kell magyaráznom. Hiszen a kutyázás nem csak hobbi, hanem életforma!
Társak...hiszen ők velem vannak, jóban-rosszban, nem hagynak soha magamra és mindig szeretve várnak.