Korábban az első ilyen találkán Fanni volt velem és már akkor elhatároztam, hogy Sonját viszem legközelebb. A többiek is kikérték maguknak, hogy Sonját mostanában alig látják így aztán nem volt kérdéses, hogy ki utazik velem :)))
Felkészültem: Jutifalat, játékok a tökéletes figyelem/fegyelem elérésének érdekében.
Jó nap volt!
Kutyáztunk: megismerkedett Juli másik lányával Janka kutyával. Jó fej volt pedig állítólag nem szereti a kölyköket...na ez duplán rossz, hisz Sonja kölyök is és még nagyobb is nála. Na végülis nem volt semmi gond, ha Sonja már túl sok volt neki morgott vagy "vigyorgott" rá. Eleinte úgy tűnt, hogy Sonja megértette, de később nem bírt magával, na ezt Janka sem tűrte, odacsípett neki. Az én nyakiglábom meg sírva szaladt hozzám az asztal alatt. :D
Nagykat szaladtak az Érsekkertben és a félelmem amit anno mondtak nekem, hogy idézem : "a kutyád lesz@r téged!"...na ezt most végleg megcáfoltuk. Bár tudtam, hogy nem igaz, de most megbizonyosodtam efelől. Sonja messziről is ha szóltam neki visszajött!!!! 10-ből 8 alkalom sikeres volt! Én nagyon örülök neki, hisz most kevesebb időm vot vele foglalkozni, de megerősített abban, hogy jó a kapcsolat kettőnk között! Köszönöm Sonja! :*
Gyakoroltunk is, mivel korábban megbeszéltük, hogy megcsináljuk a vizsgafeladatokat felmérés képpen, így most a kajás részére sort is kerítettünk. Mi is kipróbáltuk ezt... egy kis közös konzultáció után Sonjával:) már nem érdekelte a felé repülő májkrémes kenyér, csak a szemével követte, de nem nyúlt hozzá.
Ügyesen halad a szépségem, hogy egyszer majd ő is beállhasson a terápiás kutyák sorába.
Karácsonyi hangulatban:
hazamegyek, osz' megzabálom :))))))))
VálaszTörlés