Tényleg az utóbbi hetek nagyon zsúfoltak voltak. Kezdődve azzal, hogy megkezdtem a főiskolát Egerben gyermeknevelő szakon. Már oviba is járok gyakorlatra. Csuda klassz dolog, de rá kellett jönnöm nem egyszerű 20-30 gyerekre egyszerre figyelni, szóval fel kell kötni az alsóneműt! :D
Kutyuskáim ez alatt a röpke 4 hét alatt is hűségesen követték minden lépésem, akkor is csóváltak, ha épp fáradtan estem haza és valahogy ilyenkor is mindig jobb kedvre tudtak derítettek. Igyekszem tanulni is velük és nem hanyagolni őket. Igaz kicsit rövidebb és nem trükkök tanítására fordítom az együtt töltött időt inkább sok játékkal amivel a korábban megtanult dolgokat elevenítem fel. Sonjával mi a helyzet?...még mindig az én csacska kamasz csajom aki bűbájosan tud nézni, ha akar valamit a nagy barna boci szemeivel. Nála a tanítást egyenlőre a korábban felállított szabályok betartásával végzem, illetve játék közben az apportra gyúrunk, valahogy ez a gyengéje. Az engedelmest is előveszem időnként, imádom ahogy sasol rám láb mellett haladás közben.
Fanncsa pedig változatlan bármire kész amit szeretnék tőle. Mostanában olyan könnyen tanul meg dolgokat, nagyon ráérzett a tanulás ízére, emlékszem a kezdetek kezdetén azért 1-2 nap volt mire valamit megtanult. Az apportot pedig lassan kellett felépíteni, hogy a labdán kívül mást is a szájába vegyen. Emlékszem a kötelet valahogy nem szerette, most már imád vele játszani. A legtöbb dolgot amit kérek tőle elsőre hozza (jó néha kétszer kell elmondani), de azért csodálatos számomra, hogy mennyit fejlődött. Még a megrakott táskámat is húzni próbálja, kis idő után rájön, hogy ez nem megy. :) De fő az igyekezet. Még a betegségem alatt is segített nekem:
15. alkalommal rendezték meg idén a három napos Eger Ünnepe program sorozatot a Dobó téren , mely a városban működő civil szervezeteknek nyújtott bemutatkozási lehetőséget szeptember 17-19-e között.(bocsi Lilla, de ez olyan tökéletes:D:D)
Mi is részt vettünk 18-19.-én. 4 kutyával voltunk kint a rendezvényen,szórólapoztunk és felvilágosítást adtunk az embereknek munkákról, a kutyás terápia lényegéről. Igaz még 100%-os részem nem volt benne, de talán már többet tudok, mint az átlag emberek akik nem ezzel foglalkoznak. Remélhetőleg pár hónap múlva már hitelesebb leszek ezen a téren is. Én a két ebbel voltam jelen és erősítettem kis csapatunkat, Sonját csak az első nap vittem el, talán ekkor nagyobb is volt a nyüzsi ami jól jött, hogy szokja az inger gazdag környezetet. Kaja illat, tömeg, zajok...tökéletes hely egy teráptanonc tanítására. Igyekeztem a már tanult dolgokat is elővenni, hogy mennyire képes ilyen szituációban rám koncentrálni és dolgozni. Az elején azért voltak pofa vágások, de nagyon szépen belejött. A kedvencem amikor kéz jelre ugat, így aztán minden szem pár ránk szegeződött. Még gyerekekkel is "dolgozott" pacsiztattam, igaz még kajáért, de jól ment neki. Hát van még azért tanulni valónk bőven elég szertelen, de szerintem nem veszett ügy. A nap végére nagyon elfáradt már nem zavarta a tömeg, a zajok...elcsucsult.
Fanncsával pedig játék közben felhívtuk magunkra a figyelmet. Így aztán közösen Bencével összedolgozva egy rögtönzött bemutatót is csináltunk. Volt póráz, kulcs, táska, kosár cipelés, integetés, tolatás, forgás, kerülés..és Fanncsa kedvence helyből pattanás akár a gumi labda a labdája után. A második nap már kicsit esősen telt, de azért voltak érdeklődök. Szóval szerintem ez a rendezvény is elég jól sikerült. A kutyákkal meg vagyok elégedve mindenki hozta a tőle elvárhatót. Köszi csajok!;)
A másik rendezvényünk:
A III. Egri Kutyás Találkozó és Jótékonysági nap, 2010 október 2. Ahol egyesületünk szintén részt vett. Itt már felkészültebben vettünk részt, elkészültek színes plakátjaink is, hamarosan saját pólónk is lesz. A kutyás napon bemutatóval is felléptünk. Úgy volt, hogy Sonja is velem jön, de valahogy éreztem, hogy valami fog történni. A buszra felszálláskor a sofőr nem engedett fel, mondhattam akármit hajthatatlan volt, még azt is mondta, ha sokat akadékoskodok a másikat sem viszi el. Na itt nagyon mérge lettem, aztán elmondtam neki, hogy ehhez nincs joga szívesen megmutatom neki, hogy mi áll a volán szabályzatában, igaz a két kutya az ő jóindulatán múlt volna, de az egyet kötelessége elvinni. Megemlítettem neki, hogy mit tenne, ha mozgás sérült segítőkutya vagy vakvezető lenne ugyanebben a helyzetben. Úgy érzem ez már hatott nála. Na mindegy végül is Fanncsával mentünk csak, mert vele mindenképp bemutatózni kellett. A bemutató hát akkor per pillanat nem éreztem valami nagyon jónak, de visszanézve nem volt olyan vészes. Riportot is adtam. Szóval ez a hétvége is kutyázással telt amit a legjobban szeretek.
A kutyás nap: http://www.tveger.hu/kutyasnap3.php
Október 17.-én immár tényleg (bár inkább nem akarom elszólni magam...) szóval:Veszprémbe utazunk Fannival ahol is remélhetőleg sikeresen teljesítsük a terápiás vizsga első fordulóját. Egyenlőre most nem tudok többet írni, nem szeretném tényleg elszólni magam. Ha megtörtént majd áradozok róla minden bizonnyal akkor is, ha nem fog sikerülni, mert jó tanulás lesz mind a kettőnk számára. Egyenlőre próbálom pozitívan felfogni az egészet és nem görcsölni. Kicsit most magamat is edzem nem csak Fanninak van szüksége a tanulásra, hanem lelkiekben nekem is.
Mindenki szurkoljon!!! Jövőhét vasárnap helyzet jelentés!;)))
nagyon drukkolok vasárnap!!!!
VálaszTörlés